Mostanában ritkán van új bejegyzés, mert nem igazán tudom, miről írjak. Kissé elvesztettem a motivációt, hogy a sokadik filteres tea ízét is megpróbáljam elemezni, hiszen túl nagy különbség nincs köztük, és óriási szerencse kell, hogy olyat találjak, amiből a teszt után szívesen megiszom a maradékot is. Prémium kategóriás kínai teákat viszont nem veszek heti rendszerességgel, és azt is jól tudom, hogy ezek iránt kisebb a kereslet, így valószínűleg az értékelésük is kevesebb olvasót érdekelne.
Azonban vannak opciók a két véglet között is, és most erre szeretnék rávilágítani. Ebben a bejegyzésben azt szedem össze, hogy mit tehet az, aki továbblépne a filtertől, de nem akar ennek érdekében egy kisebb vagyont kiadni. Nincs szükség nagy változtatásokra, pár apró lépés elég ahhoz, hogy jelentős haladást érjünk el a minőségibb teázás irányába. Először is nézzük az otthoni kezdőszett elemeit:
- tea
- víz
- vízforraló
- csésze
- szűrő
I. Tea
Egy átlagos doboz tea nagyjából 400 forintba kerül, de, ha a 100 grammra vetített árat nézzük, akkor már 1200-1300 környékén járunk, és ennyiért akár szálas teát is lehet venni. Kezdetben nem kell a profi kínai teaházak kínálatából választani, bőven megteszi a Somerset vagy a Dalington teabolt is, mindkét helyen lehet találni 1500 Ft alatti teát. Az aromákkal megbolondított filterek után erős lehet a kísértés, hogy a szálas verzióból is valami ízesítettet vegyetek, én azonban inkább a natúr teákat javaslom, hogy valóban a növény ízét érezzétek. Elsőre talán gyengének fog tűnni, hiszen nem olyan “agresszív”, mint a mesterséges ízesítés, de idővel rájöttök majd, hogy sokkal természetesebb, izgalmasabb és finomabb is.
II. Víz
Sokan hajlamosak elsiklani felette, pedig kiemelt jelentőségű tényező, hiszen ez a csészénkbe kerülő ital fő alkotóeleme. Ha a felhasznált víznek van valamilyen kellemetlen mellékíze, abból sosem lesz jó tea. Érdemes minél alacsony ásványianyag-tartalmú ásványvizet vagy szűrt vizet használni.
III. Vízforraló
A lényeg: felejtsük el a mikróban való vízmelegítést! A tűzhely is szóba jöhet, de az több macera és idő, ezért én inkább a vízforralót ajánlom. Kezdetnek a legegyszerűbb model is megteszi, aztán később lehet fejleszteni a teás szettet mondjuk egy hőfokkijelzős, melegen tartós modellel.
IV. Csésze
Ez a pont talán nem szorul különösebb ismertetésre. Vagy két csészére vagy egy kannára és egy csészére lesz szükség. Mielőtt beleteszitek a teát, érdemes előmelegíteni.
Oké, a teatojás és a tölthető papírfilter is megoldás, munkahelyi teázáskor még rendben is vannak, de egyik sem olyan jó, mint amikor a levelek szabadon úszkálhatnak a forró vízben. Így sokkal több helyük van kiázni, és ez érződik a tea ízén is. A képen láthatóhoz hasonló szűrőt ezer forint alatt be lehet szerezni a háztartási boltokban, de valószínűleg a multikban is találtok valami hasonlót.
Ezek tényleg csak az alapok, de ennyi elég ahhoz, hogy bárki egyszerűen el tudjon indulni a minőségi teázás útján. Mindegyik esetben van egy csomó továbbfejlesztési lehetőség, és az összes pontról tudnék akár külön bejegyzést is írni, szóval várom a visszajelzéseiteket, hogy miről olvasnátok szívesen. Szóba kerülhet a teakészítés módja, a munkahelyi teázás vagy akár a kezdéshez ajánlott konkrét teák is.