Nos, elkezdem a korábban már említett
összehasonlító sorozatot, mégpedig a natúr fekete teákkal –
mivel ez a típus kapta a legtöbb szavazatot. Első körben négy
kifejezetten olcsó terméket választottam, később majd sor kerül
drágább teákra is. A mostani teszt alanyai tehát: Sir Morton
Classic Label, Sir Morton Ceylon, Lipton Green Label, Westcliff
Russische Mischung. Az első három a legtöbb boltban kapható, a
WestCliffért pedig az Aldiba kell menni. Az összes teát az ennél
a típusnál szokásos 100 °C-os vízzel és 2-3 perces áztatással
készítettem el, és ízesítés nélkül kóstoltam. De nézzük
először a száraz adatokat:
Csomagolás tekintetében nem sok
különbség van a teák között, az összes dobozban pőrén,
védőpapír nélkül (nem tudom, mi ennek a pontos neve) sorakoznak
egymás mellett a filterek, a két Sir Mortonnál kissé egymás
hegyén-hátán, a másik két esetben pedig rendezetten. Azt még
talán érdemes megemlíteni, hogy a Westcliff doboza az egyetlen,
amin tealevelek képe is látható. Ez lehet egy jel, vagy akár csak
túl bátor marketing is.
Száraz állapotban nincs túl nagy
különbség a jól láthatóan apró, törmelékszerű
levéldarabokat tartalmazó filterek illata között: mindegyiké
elég gyenge, és semleges, mindössze a Ceylon-éban érezhető egy
kis fűszeres beütés. Ez áztatás közben és után sem változik:
ugyanaz a jellegtelen, nem túl jó illat érezhető mind a négy
csésze fölé hajolva (talán egy hajszálnyival a Ceylon pozitív a
Lipton pedig negatív irányban lóg ki a sorból, de ez tényleg nem
jelentős), és a főzetek színe is egészen hasonló. Ebben persze
semmi meglepő nincs, hiszen négy olcsó, natúr fekete teáról van
szó, de azért remélem, hogy az ízüket tekintve lesz eltérés,
különben nem lesz túl izgalmas ez a teszt.
Sir Morton Classic Label:
Az árához képest nem is rossz, de
van egy fura utóíze, ami miatt nem tudnék belőle túl sokat
meginni. Pár korttyal később már kezdtem megszokni ezt az ízt, de még mindig nem az igazi. Meg kellett innom 3-4 csészével, hogy már ne érezem furának az utóízét, de ezt csak azért tettem meg, mert úgyis megvettem egy dobozzal, egyébként valószínűleg feladtam volna két próbálkozás után.
Sir Morton Ceylon:
Kicsivel gyengébbnek éreztem a
többinél, az íze viszont ennek tetszett legjobban. Lágy, kissé
fűszeres aromájú, talán ez áll legkevésbé távol a normális minőségű tealevelektől.
Lipton Green Label:
Ez volt a legdrágább tea a négy
közül, az íze – főleg a fura mellékíze - viszont egyáltalán
nem indokolja ezt. Iható ugyan, de a többi tesztalany min jobban ízlett, és azok még olcsóbbak is.
Westcliff Russische Mischung:
Hiába a biztató kép a dobozon, a "valódi" tealevelektől sajnos ez is távol áll, de ettől függetlenül nem rossz. Kicsit szárazabb, kesernyésebb ízű a többinél, de nekem ez tetszett. Ezt éreztem a legerősebbnek.
Összegzés:
Megkóstoltam négy különböző teát,
mindegyikből több csészével is megittam és egyik sem volt igazán
jó. Persze semmi értelme ettől az árkategóriától prémium
minőséget várni, és ez az egész bejegyzés amúgy sem erről
szól. Az volt a célom, hogy olyan teát tudjak Nektek ajánlani, amiről én is el tudom képzelni, hogy fogyasszam, ha fontos a gyors és egyszerű megoldás. Nem állítom sorba a tesztalanyokat, mert a különböző szempontok, különböző eredményt hoznának. Aki sok cukorral és citrommal teázik, annak gyakorlatilag teljesen mindegy melyiket választja, éppen ezért a legolcsóbb, vagyis a Westcliff lehet számára a nyerő. Szintén az Aldi termékét ajánlom azoknak, akik az erősebb, akár kissé szárazabb ízeket kedvelik. Összességében mégis nem sokkal ugyan, de a Ceylon ízlett a legjobban, szerintem ez fog nálam a leghamarabb elfogyni, és még az ára is kifejezetten korrekt. A Sir Morton Classic Labelt illetve a Lipton Green Labelt nem ajánlom, a másik két tea egyértelműen jobban tetszett ezeknél, ráadásul a Lipton ebben a mezőnyben még drágának is mondható.
Ui.:
Még nem döntöttem el, hogy legközelebb is ebből az árkategóriából válogassak, vagy inkább nézzek körül a Teekanne - Twinings környéken "ha már filteres tea, legalább legyen minőségibb" felkiáltással. Ha van ötleted evvel (vagy bármi mással) kapcsolatban, akkor kérlek írd le ide, vagy a blog Facebook-oldalára kommentben. Köszönöm!
Végigpróbáltuk a Teekanne-Twinings párost is, sőt a Lidl-es teákat, de mindegyik ugyanez. Álmos reggelekre kávé helyett még elmegy bármelyik tejjel spórolás végett, de amikor finomat akarunk inni, ne filterest válasszunk. Hiszen annyi jó tea kapható!
VálaszTörlésIgazad van, egy csésze igazán finom teához nem filteres, hanem valódi leveleket tartalmazó szálas teára van szükség! Viszont szerintem a filteresek között is vannak különbségek, csak ami már kicsit jobb minőségű, az annyiba kerül, amennyiért szálast is lehet venni...
VálaszTörlés